Számítsa ki ideális testsúlyát 4 tudományosan megalapozott képlettel (Devine, Robinson, Miller, Hamwi). Találja meg az egészséges súlytartományt magassága és neme alapján.
68.7 – 72 kg
Ideális súlytartomány
Utolsó frissítés:
Ideális testsúly
Az ideális testsúly (IBW) egy becsült súlytartomány, amely adott testmagassághoz és nemhez kapcsolódó jó egészségügyi kimenetekkel társul. A BMI-vel ellentétben az IBW képletek azt a súlyt becslik, amelynél a szervezet optimálisan működik — és amelynél a klinikai adatok csökkent krónikus betegségkockázatot mutatnak. Ezeket a képleteket az orvostudományban széles körben használják gyógyszeradagoláshoz, lélegeztetőgép-beállításokhoz és táplálkozási igények kiszámításához.
Ez a kalkulátor négy bizonyítékokon alapuló képletet alkalmaz: Devine (1974) — a klinikai gyakorlatban legtöbbet hivatkozott; Robinson (1983) — az észak-amerikai táplálkozási protokollokban használt; Miller (1983) — jellemzően a legalacsonyabb becsléseket adja; Hamwi (1964) — jellemzően a legmagasabb becsléseket adja.
A négy képlet
Devine (1974) — 50 kg (férfi) vagy 45,5 kg (nő) + 2,3 / 2,2 kg minden 5 láb feletti hüvelykre. A globális szabvány a gyógyszeradagoláshoz és a gépi lélegeztetés számításaihoz.
Robinson (1983) — 52 kg alap férfiaknál, alacsonyabb hüvelykenkénti növekmény. Gyakori a klinikai táplálkozásban. Miller (1983) — 56,2 kg alap, legkisebb hüvelykenkénti növekmény, legalacsonyabb becslések. Hamwi (1964) — 48 kg alap + 2,7 kg/hüvelyk, a négy közül a legmagasabb becslések.
BMI vs IBW
Az egészséges BMI-tartomány (18,5–24,9) bármely testmagassághoz közvetlenül súlytartománnyá alakítható. Egy 175 cm-es férfinél ez körülbelül 57–76 kg. Az IBW képletek jellemzően ebbe a tartományba esnek, bár néhány kilogrammal eltérhetnek.
Fő különbség: az IBW képleteket biztosítási és klinikai adatokból vezették le, és explicit módon figyelembe veszik a nemet. A BMI tisztán matematikai, és nem veszi figyelembe a nemet. Klinikai környezetben az IBW-t részesítik előnyben gyógyszeradagoláshoz; a BMI-t populációs szintű egészségügyi szűréshez.
Korlátozások
Mind a négy ideális testsúly-képlet (Devine, Robinson, Miller, Hamwi) évtizedekkel ezelőtt készült, elsősorban meghatározott populációs minták adatai alapján, és egyik sem veszi figyelembe a testösszetételt — egy izmos ember és egy azonos magasságú, több testzsírral rendelkező ember nagyon eltérő "ideális" testsúlyokkal rendelkezhet, annak ellenére, hogy a képletek egyetlen számot adnak.
Ezeket a képleteket legjobban általános referenciatartományként érdemes használni, nem szigorú célként. A testalkat, izomtömeg, életkor és általános egészségügyi mutatók (vérnyomás, glükóz, koleszterin) sokkal teljesebb képet adnak arról, hogy egy adott testsúly valóban egészséges-e egy adott ember számára.
Kulcsfontosságú tények
Izomtömeg
A sportolók gyakran túllépik az IBW-t, miközben alacsony a testzsírjuk – a képletek nem veszik figyelembe a testösszetételt.
Kor
Az idősebb felnőttek optimális súlya eltérő lehet az izomtömeg és a csontsűrűség változása miatt.
5 láb alatti magasság
Mind a négy képletet 152,4 cm-nél magasabb felnőttekre validálták, és alacsonyabb egyének esetében megbízhatatlanok lehetnek.
Egyéni variáció
Az egészséget a genetika, az életmód és az edzettségi szint befolyásolja – nem csak a súly.
10% tolerancia
A legtöbb klinikus az IBW 10%-án belüli súlyt klinikailag elfogadhatónak tekinti.
Használja kiindulópontként
Az IBW egy statisztikai referenciatartomány – az orvossal folytatott beszélgetés kiindulópontja, nem pedig szigorú személyes cél.
Egyetlen képlet sem a legpontosabb általánosan — mindegyiket egy adott klinikai összefüggésre fejlesztették ki. A Devine-képlet a legszélesebb körben alkalmazott az orvostudományban gyógyszer-adagolásnál. Általános becsléshez a négy képlet átlaga (amelyet ideális súlytartományként mutatunk) a legjobb egyensúlyú megközelítés.
Ha az ideális súly felett van, az nem jelent automatikusan rossz egészségi állapotot. Az izomtömeg, testfelépítés, életkor és etnikai hovatartozás mind befolyásolják az optimális súlyt. A klinikusok általában az ideális súlytól 10–20%-on belüli súlyt fogadnak el. Összpontosítson a testösszetételre és az egészségügyi mutatókra, ne egy pontos szám elérésére.
Nem — mind a négy képletet (Devine, Robinson, Miller, Hamwi) kizárólag felnőttekre validálták. Gyerekek és tizenévesek számára használja a gyermekorvosától vagy a nemzeti egészségügyi irányelvekből származó, korhoz és nemhez igazított növekedési diagramokat.
Átfednek, de nem azonosak. Az egészséges BMI-tartomány (18,5–24,9) szélesebb súlytartományt ad pusztán magasság alapján, míg az ideálissúly-képletek a nemet is figyelembe veszik, és klinikai eredményadatokból vezették le őket. Az ideálissúly-képletek általában a BMI-egészséges tartományon belül esnek, de 2–5 kg-mal eltérhetnek.
Az ideális testsúlyt gyógyszer-adagok kiszámítására alkalmazzák (különösen a zsíros szövetbe nem jutó gyógyszerek esetén), az intenzív osztályos betegek lélegeztetési légzéstérfogatának beállításához és a táplálkozási szükségletek becsléséhez. Túlsúlyos betegeknél a tényleges testsúly alkalmazása ezekben a számításokban túladagoláshoz vezethet.
Egyik sem "a legpontosabb" véglegesen — különböző populációs mintákkal és módszerekkel fejlesztették ki őket. A Robinson- és Miller-képleteket általában az idősebb Devine-képlet modernebb finomításának tekintik, de mind a négy becslés. A négy képlet közötti tartomány megfigyelése reálisabb képet ad, mint egyetlen számra hagyatkozni.
Ezek a képletek nem veszik figyelembe az izomtömeget vagy a testalkatot. Az atletikus vagy nagyobb testalkatú emberek gyakran meghaladják a kiszámított "ideális" testsúlyt, miközben egészséges testösszetételt tartanak fenn. Használja az eredményt általános referenciatartományként, ne szigorú célként, különösen ha átlag feletti izomtömege van.